Tartalomjegyzék
A keretezési hatások arra utalnak, hogy az információk bemutatása hogyan befolyásolhatja az emberek döntéshozatali módját. Például az információ leírásának vagy hangsúlyozásának módja befolyásolhatja, hogy az emberek hogyan érzékelik azt.
Ez történhet szándékosan, például a reklámokban, vagy véletlenül, például a hírekben. A keretezési hatások nagy hatással lehetnek például az egészségügyre és a politikára. A keretezési hatások ismerete segíthet az embereknek jobb döntéseket hozni, és tudatában lenni annak, hogy az információkat hogyan tálalják az embereknek.
A keretezési hatás egyfajta kognitív torzítás, amikor az emberek másképp reagálnak ugyanarra az információra attól függően, hogy azt hogyan tálalják. Ezt legjobban egy példán keresztül lehet szemléltetni. Tegyük fel, hogy van esélye arra, hogy 90%-kal növelje a jövedelmét, vagy 10% esélye van arra, hogy ugyanannyi marad a jövedelme.
30 Keretezési példák.
1. Betegségkitörések elleni védekezés:
A közegészségügyben az információ megfogalmazása nagyban befolyásolhatja, hogy az emberek hogyan érzékelik a betegség kitörését és hogyan reagálnak rá. Például, ha azt mondjuk, hogy "beavatkozás nélkül 500 000 ember halhat meg", az más reakciót vált ki, mint ha azt mondjuk, hogy "beavatkozással 500 000 életet menthetünk meg".
2. Nyugdíj-megtakarítások:
Egy pénzügyi tanácsadó a nyugdíj-megtakarítási tervet úgy fogalmazhatja meg, hogy "lesz elég pénzed ahhoz, hogy kényelmesen élj, amikor nyugdíjba mész", vagy "fennáll a veszélye, hogy nyugdíjas korodban kifogysz a pénzből". Bár mindkét állítás ugyanarra a helyzetre vonatkozik, a negatív megfogalmazás arra ösztönözheti az embereket, hogy többet takarítsanak meg.
3. Környezetvédelem:
A környezeti üzenetek megfogalmazásának módja hatással lehet arra, hogy az emberek hogyan érzékelik azokat, és hogyan reagálnak rájuk. Például a "Megtakarítson 10%-ot az energiaszámláján az energiahatékony készülékek használatával" hatásosabb lehet, mint a "Megelőzze az energiapazarlást az energiahatékony készülékek használatával".
4. Munkaerőpiac:
Az álláspiacon a munkáltatók gyakran másként fogalmazzák meg a munkakörülményeket. Például mondhatják azt, hogy "ez az állás 30% esélyt kínál az előléptetésre az első két éven belül" vagy "ez az állás 70% esélyt kínál arra, hogy az első két éven belül ugyanabban a pozícióban marad". Mindkettő ugyanazt az információt közvetíti, de másként fogalmazzák meg.
5. Orvosi eljárások:
Az orvos mondhatja, hogy "1% az esélye a szövődményeknek" vagy "99% az esélye, hogy az eljárás simán lezajlik". Mindkettő igaz, de mindkettő másképp van megfogalmazva, és befolyásolhatja a beteg döntését.
6. Biztosítási szerződések:
Egy biztosítótársaság ahelyett, hogy a biztosítási kötvény költségére összpontosítana, inkább a nyugalmat hangsúlyozhatja, amit a baleset esetén a biztosítási fedezet nyújt Önnek. A keretezés itt inkább az előnyöket hangsúlyozza, mint a költségeket.
7. A dohányzás egészségügyi kockázatai:
Az egészségügyi figyelmeztetéseket különbözőképpen lehet megfogalmazni. Például: "Ha dohányzik, 30%-kal nagyobb valószínűséggel alakul ki tüdőrák", mint "Ha nem dohányzik, 70%-kal kisebb valószínűséggel alakul ki tüdőrák". Mindkettő lényegében ugyanazt jelenti, de másként értelmezhető.
8. Oktatás:
Az oktatásban a tanár mondhatja a diákjainak, hogy "10 kérdésből 8-ra helyesen válaszoltál" ahelyett, hogy "2 kérdésre helytelenül válaszoltál". Ez a pozitív keretezés növelheti a diákok önbizalmát.
9. Az élelmiszerek címkézése:
Egy élelmiszert a "90%-ban zsírmentes" felirat helyett "10% zsírt tartalmaz" felirattal lehet ellátni. Bár mindkét állítás igaz, az első állítás pozitív keretezést használ, és vonzóbb lehet a fogyasztók számára.
Lásd még: Testbeszéd Egészségügyi és szociális (Care You Can't Fix What You Can't See)10. Marketingstratégiák:
Egy üzlet hirdethet egy kedvezményt úgy, hogy "takaríts meg 50 dollárt", nem pedig úgy, hogy "költs el 150 dollárt". Az első keretezés a pénzmegtakarítást hangsúlyozza, amit általában vonzóbbnak tartanak a vásárlók.
11. Biztonsági óvintézkedések:
A biztonsági óvintézkedések megfogalmazása befolyásolhatja az emberek viselkedését. Például, ha azt mondjuk, hogy "A biztonsági öv bekapcsolása baleset esetén életet menthet", meggyőzőbb lehet, mint ha azt mondjuk, hogy "A biztonsági öv használatának elmulasztása baleset esetén halált okozhat".
12. Oltások:
Az egészségügyi tisztviselők talán azt mondják: "Az oltások 95%-ban hatékonyak a betegségek megelőzésében", ahelyett, hogy azt mondanák: "5% az esélye annak, hogy az oltás után is megbetegszik." Mindkettő igaz, de az első pozitívan fogalmazza meg a védőoltás előnyeit.
13. Testmozgás és egészség:
A fizikai aktivitás ösztönzése úgy fogalmazható meg, hogy "A napi 30 perces gyaloglás 20%-kal csökkenti a szívbetegség kockázatát", szemben a "A rendszeres gyaloglás hiánya növeli a szívbetegség kockázatát." Az első megfogalmazás a cselekvés pozitív hatását hangsúlyozza.
14. Jótékonysági adományok:
A jótékonysági szervezetek kéréseiket a következőképpen fogalmazhatják meg: "Az Ön adománya segíthet nekünk életeket menteni", szemben az "Az Ön adománya nélkül emberek meghalhatnak." Az első állítás az adományozás pozitív eredményére összpontosít.
15. Fogyókúrás programok:
Lásd még: Hogyan lehet féltékennyé tenni egy nárcisztikust.A programokat úgy lehet megfogalmazni, hogy "Fogyj le 10 kilót egy hónap alatt" ahelyett, hogy "Kerüld el a további súlygyarapodást." Az első állítás pozitívan van megfogalmazva, és hangsúlyozza a lehetséges sikert.
16. Adófizetések:
Egy kormányzat az adómegfelelőséget a következőképpen fogalmazhatja meg: "Fizesse be időben az adót, és kerülje el a büntetéseket", ahelyett, hogy "Az adófizetés elmulasztása büntetésekhez vezethet." Az első megfogalmazás megoldásközpontú.
17. Éghajlatváltozás:
Az éghajlatváltozással kapcsolatos üzenetek megfogalmazása befolyásolhatja a közvélemény reakcióját. "A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével megakadályozhatjuk a globális hőmérséklet-emelkedést" valószínűleg több cselekvésre ösztönöz, mint "A kibocsátás csökkentésének elmulasztása a hőmérséklet emelkedéséhez vezet".
18. Digitális adatvédelem:
Egy technológiai vállalat mondhatja, hogy "Az új adatvédelmi beállításaink nagyobb ellenőrzést biztosítanak Önnek személyes adatai felett", ahelyett, hogy "Az új adatvédelmi beállításaink használatának elmulasztása az Ön adatainak felfedéséhez vezethet." A pozitív megfogalmazás a felhatalmazást hangsúlyozza.
19. Higiéniai gyakorlatok:
A közegészségügyi üzenetek mondhatják, hogy "A rendszeres kézmosás segít megelőzni a betegségek terjedését" ahelyett, hogy "A kézmosás elmulasztása növeli a betegségek terjedését." A pozitív megfogalmazás jobb higiéniára ösztönöz.
20. Lakástulajdon:
Az ingatlanhirdetésekben a "Lakásbérlés nem járul hozzá a nettó értékéhez" helyett a "Lakásbérlés nem járul hozzá a nettó értékéhez." A pozitív megfogalmazás a lakástulajdonlás előnyeit hangsúlyozza.
21. Termékvisszatérítés:
Egy üzlet hangsúlyozhatja a pozitív visszatérítési politikát azzal, hogy azt mondja: "Garantáljuk a teljes visszatérítést 30 napon belül, ha nem elégedett", ahelyett, hogy azt mondaná: "A visszatérítéseket csak 30 napon belül fogadjuk el".
22. Teljesítményértékelések:
A menedzser a visszajelzést úgy fogalmazhatja meg, hogy "Nagy előrelépést tettél ezeken a területeken, de itt van, ahol még fejlődhetsz", ahelyett, hogy azt mondaná: "Nem feleltél meg az elvárásoknak ezeken a területeken".
23. Diétás választások:
Egy táplálkozási szakértő a következő tanácsokat adhatja: "Ha több gyümölcsöt és zöldséget vesz be az étrendjébe, az javíthatja az egészségét", ahelyett, hogy azt mondaná: "A túl sok feldolgozott élelmiszer fogyasztása károsíthatja az egészségét".
24. Fizikai aktivitás:
A fitneszoktatók talán azzal motiválnak, hogy "A rendszeres testmozgás megnövelheti az élettartamot", ahelyett, hogy "Ha nem mozogsz, hamarabb meghalhatsz".
25. Online biztonság:
Az online szolgáltatások biztonsági intézkedéseiket úgy fogalmazhatják meg, hogy "Megvédjük az Ön személyes adatait a hackerektől", ahelyett, hogy "Ha nem védjük az adatait, a hackerek ellophatják azokat".
26. Energiatakarékosság:
A közszolgálati hirdetések a következőket mondhatnák: "A lámpák kikapcsolásával energiát takaríthatunk meg, ha nem használjuk őket", ahelyett, hogy azt mondanánk: "A lámpák bekapcsolva hagyása pazarolja az energiát".
27. Vízvédelem:
A víztakarékossággal kapcsolatos üzeneteket úgy lehet megfogalmazni, hogy "Ha kevesebb vizet használunk, az segít megőrizni a természeti erőforrásainkat", ahelyett, hogy "Ha túl sok vizet használunk, azzal kimerítjük a természeti erőforrásainkat".
28. Befektetés:
A pénzügyi tanácsadók a befektetésekkel kapcsolatban a következőket mondhatják: "A befektetéssel idővel gyarapodhat a vagyonod", ahelyett, hogy azt mondanák: "Ha nem fektetsz be, az infláció miatt pénzt veszíthetsz".
29. Munkahelyi biztonság:
A munkáltatók a biztonsági gyakorlatokat úgy fogalmazhatnák meg, hogy "A védőfelszerelés viselése megelőzheti a sérüléseket", nem pedig úgy, hogy "A védőfelszerelés hiánya sérülésekhez vezethet".
30. Utazás:
Az utazási cégek a csomagjaikat így fogalmazzák meg: "Fedezz fel új kultúrákat és tágítsd a látókörödet", ahelyett, hogy azt mondanák: "Ha nem utazol, lemaradsz a kulturális élményekről".
Ön mit választana?
A legtöbb ember a 90%-ot választaná, pedig valójában ugyanarról van szó. A pozitív, nagyobb szám előnyösen keretezi az ajánlatot.
A keretezési hatások olyan kognitív torzítások, amelyek befolyásolják az emberek információfeldolgozását. Úgy határozzák meg, hogy az embereket hogyan befolyásolja az, ahogyan az információt bemutatják nekik. Más szóval, a keretezési hatások akkor jelentkeznek, amikor egy személy értelmezése egy eseményről vagy kérdésről attól függ, hogy azt hogyan mutatták be neki.
Egy egyszerű keretezési hatás példa.
A keretezési hatások jelentős hatással lehetnek arra, hogy az emberek hogyan értik meg és dolgozzák fel az információkat. Például azok az emberek, akiket két lehetőséggel, A-val és B-vel ismertetnek meg, ahol az A-t "jónak", a B-t pedig "rossznak" írják le, nagyobb valószínűséggel választják az A lehetőséget, még akkor is, ha valójában a B lehetőség a jobb választás.
Ennek oka, hogy az emberek hajlamosak elkerülni a negatívan leírt lehetőségek választását.
A keretezési hatások befolyásolhatják az emberek kockázatérzékelését is; például kutatások kimutatták, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel érzékelnek egy kockázatos tevékenységet veszélyesebbnek, ha azt úgy keretezik, hogy nagy valószínűséggel okozhat kárt, mint ha úgy keretezik, hogy kis valószínűséggel okozhat kárt. További példák a keretezési hatásokra.
Egy kérdés vagy válasz egyszerű átfogalmazása megváltoztatja az emberek gondolkodását és véleményét. Egy példa: Az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak meg egy terméket, ha azt hiszik, hogy az jobb nekik. Egy tanulmány szerint az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak meg egy olyan terméket, amelyről azt gondolják, hogy 75%-ban zsírmentes, mint 25%-ban.
Bárhogy is próbálkoznak, a lottó nem tudja eltörölni azt a tényt, hogy az esélye annak, hogy valaha is megnyerjük az egyik jackpotot, 1:45 millióhoz. A hirdetők tudják ezt, ezért soha nem így állítják be a dolgot. Gondoljon vissza, amikor utoljára látott lottóreklámot, mit látott vagy hallott? Nyaralás, gyors autók, nagy házak - a hirdetők úgy változtatják meg a gondolkodásmódját, hogy bevegye az ötletet.
Egy másik példa a keretezési hatásokra: ha egy személy két befektetés közül választhat, és az elsőt pozitív, a másodikat pedig negatív keretben mutatja be, akkor nagyobb valószínűséggel választja az első befektetést. A második befektetést kevésbé vonzónak fogja tartani, és lehet, hogy egyáltalán nem fogja választani.
Fő fogadás
Amikor valaki megpróbál elmagyarázni neked egy kérdést, lehet, hogy elfogult. Amikor valaki megpróbál elmagyarázni egy kérdést, nem csak az igazságot próbálja elmondani neked úgy, ahogy van - megpróbálja formálni a véleményedet. Ez azért van, mert amikor érvelni próbálunk, mindig olyan feltételezésekből indulunk ki, amelyek a saját álláspontunkat támogatják. Ezért mindig gondolj arra, hogy egy érvet hogyan fogalmaznak meg.
Egy másik tipp a keretezés hatásával kapcsolatban az, hogy minél több információt vegyen fel, és vegye figyelembe a személy nézőpontját.
Fontos, hogy olyan emberek legyenek körülötted, akik kritikusan gondolkodnak a témáról és nehéz kérdéseket tesznek fel.
Hogyan lehet valamit a pszichológiában megfogalmazni?
A pszichológiában a keretezés arra utal, hogy egy üzenetet vagy helyzetet hogyan mutatnak be annak érdekében, hogy befolyásolják, hogyan érzékelik azt az emberek. Ez magában foglalhat olyan dolgokat, mint a használt megfogalmazás, a kontextus és a különböző elemekre helyezett hangsúly. Például ahelyett, hogy azt mondanánk, hogy "10-ből 9 ember túléli ezt a műtétet", egy kórház ugyanezt a statisztikát úgy fogalmazná meg, hogy "10-ből 1 ember meghal ebben a műtétben".
Ez a kis mértékű változás a keretezésben megváltoztathatja az emberek megítélését a kockázattal kapcsolatban. Hasonlóképpen, a mentális egészségi állapot leírása vagy megjelenítése a médiában hatással lehet arra, hogy a társadalom hogyan tekint rá.
A keretezés fontos szempont a pszichológiában, mert megmutatja, hogy a nyelvnek és a megjelenítésnek milyen ereje van az emberek attitűdjeinek és hiedelmeinek alakításában. Fontos, hogy a pszichológusok tisztában legyenek a keretezéssel, és munkájuk során körültekintően és etikusan használják azt.
Mi a negatív keretezési hatás példa?
A negatív keretezési hatás egy olyan kognitív torzítás, amely akkor jelentkezik, amikor az emberek hajlamosabbak a negatív információkra vagy eseményekre reagálni, mint a pozitívakra.
Ez a hatás rávilágít annak fontosságára, hogy az információkat milyen módon tálalják az egyéneknek, mivel ez hatással lehet a döntéshozatali folyamatukra.
A negatív keretezési hatásra példa egy olyan termék marketingkampánya, amely a termék használatának elmaradásával járó lehetséges kockázatokra összpontosít, ahelyett, hogy az előnyöket hangsúlyozná. Ez a megközelítés félelmet kelthet a fogyasztóban, és így nagyobb valószínűséggel vásárolja meg a terméket az esetleges negatív következmények elkerülése érdekében.
Ebben az értelemben a negatív keretezési hatás erőteljes eszköz lehet a marketingben és a reklámban, de félrevezető is lehet, ha nem objektíven mutatják be. Ezért az egyéneknek tisztában kell lenniük ezzel az elfogultsággal, és alaposan meg kell fontolniuk a bemutatott információkat, mielőtt bármilyen döntést hoznak.
Mi a pozitív mezőgazdasági hatás példája?
A biogazdálkodás térnyerése a gazdálkodás pozitív hatását mutatja a marketingben. Mivel egyre több fogyasztó válik egészségtudatosabbá és környezettudatosabbá, megnőtt a biotermékek iránti kereslet, ami az erre a területre szakosodott gazdák forgalmát is növeli.
Ennek eredményeképpen a marketingtevékenységek a biogazdálkodás előnyeinek, valamint a környezetre és a személyes egészségre gyakorolt hatásának népszerűsítése felé mozdultak el, ami több partnerséget eredményezett a termelők és a kiskereskedők között, valamint a közösségi médiában és más digitális platformokon való nagyobb láthatósághoz vezetett.
A biogazdálkodás térnyerése új technológiák és gazdálkodási technikák kifejlesztéséhez is vezetett, ami tovább javította a termékek minőségét és növelte a fogyasztók számára való vonzerejüket. A gazdálkodás pozitív hatása a marketingben nemcsak a gazdák jövedelmezőségét növelte, hanem hozzájárult egy egészségesebb és fenntarthatóbb élelmiszerrendszerhez is.
Gyakran ismételt kérdések
Mik azok a keretezési hatások?
A keretezési hatás olyan kognitív torzítás, amely akkor jelentkezik, amikor az emberek másképp reagálnak egy problémára vagy döntésre attól függően, hogy azt hogyan mutatják be nekik.
Például az emberek nagyobb valószínűséggel választanak egy cselekvést, ha az inkább nyereségként, mint veszteségként van keretezve. A keretezési hatások gyakran azért jelentkeznek, mert az emberek hajlamosak egy helyzet lehetséges pozitív kimeneteleire összpontosítani, míg a lehetséges negatív kimeneteleket lebecsülik. Ez az első lehetőségük keretezési hatásának köszönhető.
Hogyan befolyásolhatja a keretezés hatása a döntéshozatalunkat?
A keretezés hatása befolyásolhatja a döntéseket, mivel a termékről, szolgáltatásról vagy beszélgetésről pozitívan nyilatkoznak.
Hogyan befolyásolja a keretezés a döntéshozatalt?
A keretezés befolyásolja a döntéshozatalt azáltal, hogy befolyásolja az emberek ítéletét egy adott cselekvés költségeit és hasznát illetően.
Ha például azt mondják az embereknek, hogy egy politika munkahelyek megszűnését fogja eredményezni, akkor valószínűleg kevésbé támogatják azt, mint ha azt mondják, hogy ugyanez a politika munkahelyteremtést fog eredményezni.
Hogyan kerüljük el a kerethatást?
A keretezési hatás egy olyan kognitív torzítás, amelynek során az emberek a döntéseiket annak alapján változtatják meg, hogy az információt hogyan tálalják számukra.
A keretezési hatás elkerülése érdekében magára a keretre kell összpontosítani. Legyen tudatában az üzenetben használt nyelvezetnek és hangnemnek, valamint annak, hogy a keret hogyan épül fel.
Fontos, hogy a keretet pozitívan értékeljük, és figyeljünk a negatív keretezéssel szemben. A keretezés hatását több nézőpont figyelembevételével és a bemutatott információk racionális elemzésével lehet elkerülni.
Ha egy reklámozó keretezést alkalmaz, akkor ébernek és szkeptikusnak kell lenni az üzenettel kapcsolatban. Ha a keretezést pozitív módon használjuk, például pozitív fényben emeljük ki egy halálos betegség kezelési lehetőségeit, akkor a keretezés hatását előnyösen használhatjuk.
Hogyan kerüljük el a kerethatást?
A keretezési hatás egy olyan kognitív torzítás, amelynek során az emberek a döntéseiket annak alapján változtatják meg, hogy az információt hogyan tálalják számukra.
A keretezési hatás elkerülése érdekében magára a keretre kell összpontosítania. Legyen tudatában az üzenetben használt nyelvezetnek és hangnemnek, valamint annak, hogy a keret hogyan épül fel. Fontos, hogy a keretet pozitívan értékelje, és figyeljen a negatív keretezésre.
A keretezési hatás elkerülhető, ha több nézőpontot is figyelembe vesz, és racionálisan elemzi a bemutatott információkat.
Ha egy reklámozó keretezést alkalmaz, akkor ébernek és szkeptikusnak kell lenni az üzenettel kapcsolatban. Ha a keretezést pozitív módon használjuk, például pozitív fényben emeljük ki egy halálos betegség kezelési lehetőségeit, akkor a keretezés hatását előnyösen használhatjuk.
Ahogy Tversky és Kahneman kutatta, a keretezési hatás nagymértékben befolyásolhatja a döntéshozatali folyamatot.
Tversky és Kahneman szerint a Rational Choice and the Framing of Decisions (Racionális választás és a döntések keretezése) című kutatás a következő főbb pontokat állapította meg.
Érvek mellette:
- A döntési probléma megfogalmazásának módja befolyásolhatja az emberek preferenciáit, még akkor is, ha a lehetőségek azonosak. Ez azt jelenti, hogy az emberek döntései nem mindig alapulnak tisztán racionális megfontolásokon.
- A választás normatív elmélete azt feltételezi, hogy az emberek mindig olyan racionális döntéseket hoznak, amelyek céljaikat maximalizálják, de a gyakorlatban ez nem mindig van így.
- A normatív modelltől való eltérések elismerése ahhoz vezethet, hogy jobban megértsük, hogyan hoznak döntéseket az emberek a való világban.
Ellenérvek:
- A választás normatív elmélete hasznos keretet nyújt annak megértéséhez, hogy az embereknek hogyan kellene döntéseket hozniuk.
- Egyes döntések racionálisabbak lehetnek, mint mások, még akkor is, ha az emberek preferenciái a döntési probléma megfogalmazása alapján változnak.
- Lehetséges a tapasztalatból tanulni és racionális döntéseket hozni, még akkor is, ha az emberek néha eltérnek a normatív modelltől.
Miért történik a keretezési hatás?
A keretezési hatás azért következik be, mert az információkat az egyének számára hogyan tálalják. Amikor valaki egy kérdéssel vagy döntéssel szembesül, az befolyásolja, ahogyan azt keretezik vagy bemutatják.
A keretezési hatás azt írja le, hogy az információ bemutatásának módja hogyan befolyásolhatja azt, hogy valaki hogyan érzékeli és reagál rá.
Egy pozitív keret például arra ösztönözheti az egyéneket, hogy egy bizonyos irányba cselekedjenek, míg egy negatív keret visszatarthatja őket a cselekvéstől, vagy negatívabb fényben láthatja a dolgokat.
Ez a hatás az élet számos területén megfigyelhető, a reklámtól kezdve a politikáig, kiemelve annak fontosságát, hogy az egyének döntéseinek jobb megértése és befolyásolása érdekében figyelembe kell venni, hogy az információ hogyan van megfogalmazva.
Mi a keretezési torzítás egyszerű példája?
A keretezési torzítás arra a koncepcióra utal, hogy az információ megjelenítési módja befolyásolhatja, hogyan érzékeljük azt. A keretezési torzítás egyszerű példája a politikai hirdetésekben látható.
Képzeljük el, hogy két politikai jelölt indul a választáson, A és B jelölt. Ha egy politikai reklámot tesznek közzé, amely az A jelöltet támogatja, a reklám olyan információkat közölhet, amelyek A jelöltet pozitívan, míg B jelöltet negatívan ábrázolják.
Ez befolyásolhatja a nézőket abban, hogy kedvezőbb véleményt alkossanak az A jelöltről, és kevésbé kedvező véleményt a B jelöltről.
Ha azonban ugyanazt az információt másképp mutatnák be, és a B jelöltet pozitívan, az A jelöltet pedig negatívan ábrázolnák, a nézők teljesen más véleményt alkotnának.
Az elfogultság megértése azért fontos, mert lehetővé teszi számunkra, hogy kritikusabban és körültekintőbben kezeljük az információk bemutatását.
Miért történik a keretezési hatás?
A keretezési hatás azért következik be, mert az információkat az egyének számára hogyan tálalják. Amikor valaki egy kérdéssel vagy döntéssel szembesül, az befolyásolja, ahogyan azt keretezik vagy bemutatják.
A keretezési hatás azt írja le, hogy az információ bemutatásának módja hogyan befolyásolhatja azt, hogy valaki hogyan észleli és reagál rá. Például egy pozitív keret arra ösztönözheti az egyéneket, hogy egy bizonyos irányba cselekedjenek, míg egy negatív keret visszatarthatja őket a cselekvéstől, vagy negatívabb fényben láthatják a dolgokat.
Ez a hatás az élet számos területén megfigyelhető, a reklámtól kezdve a politikáig, kiemelve annak fontosságát, hogy az egyének döntéseinek jobb megértése és befolyásolása érdekében figyelembe kell venni, hogy az információ hogyan van megfogalmazva.
Melyek a különböző típusú keretezési hatások?
A keretezési hatás azt a kognitív torzítást jelenti, amely akkor jelentkezik, amikor az emberek különbözőképpen reagálnak ugyanarra az információra aszerint, hogy azt hogyan mutatják be. A keretezési hatásoknak két típusa van: a pozitív és a negatív keretezés.
Mi a példa a keretezésre az értékesítésben?
A keretezés az értékesítésben egy termék vagy szolgáltatás különleges megvilágításban történő bemutatásának technikája, amely kiemeli annak pozitív aspektusait, és kedvező benyomást kelt az ügyfélben.
A keretezés egyik példája az értékesítésben a társadalmi bizonyíték használata a termék vagy szolgáltatás észlelt értékének növelésére.
Az ajánlások, esettanulmányok vagy más társadalmi bizonyítékok bemutatásával az eladó olyan keretet teremt, amely azt sugallja, hogy a terméket vagy szolgáltatást már használják és értékelik más ügyfelek, így növelve annak érzékelt értékét. A keretezés másik példája az értékesítésben a sürgősség megteremtése.
Az olyan kifejezések használatával, mint a "korlátozott idejű ajánlat", "csak néhány darab maradt raktáron" vagy "cselekedj most", az eladó olyan keretet teremt, amely a sürgősség érzését sugallja, és azonnali cselekvésre és vásárlásra készteti a vásárlókat.
A keretezés hatékony eszköz, amellyel befolyásolni lehet a vásárlók megítélését és növelni az értékesítést.
Mi az a közgazdaságtanban a keretezési hatás?
A közgazdaságtanban a keretezési hatás egy olyan kognitív torzítás, amely akkor jelentkezik, amikor az emberek aszerint hoznak döntéseket, hogy az információt pozitív vagy negatív keretben mutatják-e be. Például az emberek nagyobb valószínűséggel választanak egy cselekvést, ha azt inkább előnyösnek, mint károsnak állítják be.
Mik az egyéni hatások?
Az egyéni hatások arra utalnak, ahogyan az egyén az információt saját egyedi tapasztalatai, meggyőződései és kognitív folyamatai alapján észleli vagy feldolgozza. A keretezés olyan kommunikációs technika, amely befolyásolhatja az egyén megértését és az információ észlelését.
Például, ha egy hírcsatorna egy politikai jelöltről szóló történetet negatívan fogalmaz meg, a jelöltet támogató személyek másképp érzékelhetik a történetet, mint azok, akik nem támogatják.
Ezzel szemben egy történet pozitív megvilágításba helyezése befolyásolhatja az egyéneket, hogy kedvezőbb módon tekintsenek a jelöltre.
A keretezés további példái közé tartoznak a szóválasztás, a vizuális jelzések és az érzelmi felhívások, amelyek mind befolyásolhatják az egyén információértelmezését. Az egyéni hatások és a keretezés megértése fontos a kommunikációban és a marketingben, mivel befolyásolhatják az emberek döntési és véleményformálási módját.
Mi a plea bargain kerethatás és példa?
A vádalku-keretezés hatása arra utal, hogy a különböző ajánlatok bemutatása miként befolyásolhatja a vádalku elfogadásával kapcsolatos döntéshozatali folyamatot. Lényegében arra utal, hogy a vádlott számára rendelkezésre álló lehetőségek leírására használt nyelvezet miként befolyásolhatja a vádlott döntését.
Ha például az ügyész olyan vádalkut ajánl, amelyben a vádlott rövidebb büntetést tölthet le, és elkerülheti a bírósági tárgyalás esetén kiszabható hosszabb büntetést, ez a vádlott számára "előnyként" értékelhető.
Ha azonban ugyanazt az alkut úgy írják le, mint az állítólagos bűncselekményért járó "büntetést", a vádlott kevésbé valószínű, hogy elfogadja azt. A lehetőségek bemutatásának módja tehát jelentős hatással lehet az ügy kimenetelére.
Mi az auditív keret és példa?
Az auditív keret egy adott zenei vagy beszédelőadás sajátos hangjaira vagy hangszínére utal, amelyek egy bizonyos hangulatot teremtenek. Leginkább a zene, a beszéd és a nyelv elemzése során használják, hogy feltárják a hangok mögöttes jelentését.
Ezek a keretek segítenek hangulatot teremteni, hangot adni, és irányítani a hallgató vagy a közönség értelmezését. Például egy gyors és lendületes tempójú dal élénk hangulatot teremthet, míg egy lassú és lágy tempójú dal komor és nyugodt hangulatot teremt.
Hasonlóképpen, egy szenvedélyesen és erőteljes hangsúllyal előadott beszéd azt jelzi a hallgatóságnak, hogy figyeljen oda, és hogy az elhangzott szavak jelentése megragadja őket. Lényegében a hallási keret alapvető eszköz a hangok értelmezésében és elemzésében, a jelentés kivonása és az érzelmek kiváltása érdekében.
Milyen példák vannak az értékkeretekre?
Az értékkeretek azon hiedelmek, attitűdök és feltételezések összességét jelentik, amelyeket az egyén bizonyos fogalmakkal kapcsolatban vall. Ezek az értékkeretek alakítják azt, ahogyan az egyén érzékeli és megérti az őt körülvevő világot.
Az értékkeretekre példa a kulturális háttér, a vallási meggyőződés, a politikai ideológia és a személyes tapasztalatok. Például egy személy kulturális háttere meghatározhatja a hagyományos nemi szerepekről vagy a családhoz való hozzáállásról alkotott meggyőződését. Hasonlóképpen, az egyén politikai ideológiája meghatározhatja az olyan témákkal kapcsolatos nézeteit, mint az adózás, az egészségügyi ellátás vagy a fegyverzet ellenőrzése. Az értékkeretek lehetnek mind aexplicit és implicit, ami azt jelenti, hogy néha öntudatlanul is alkalmazzák őket az élet különböző területein.
A hatékony kommunikáció és megértés érdekében fontos, hogy felismerjük és megértsük mások értékrendjét.
Végső gondolatok
Számos példa van arra, hogyan lehet keretbe foglalni, ha valaha is azon kapod magad, hogy eladnak neked valamit, vagy mondanak neked valamit. Gondold végig: honnan jön az illető, mi a jó neki, és mit akar tőled. Aztán kérdezd meg magadtól, hogy vajon keretbe foglalnak-e valamit, hogy te bevegyél valamit.
Reméljük, hogy tetszett a keretezési hatás példákról olvasni, akkor is érdekes lehet ez a bejegyzés Kognitív előítélet meghatározása (Minden, amit tudnod kell & amp; Több)
